A kormány intézkedései ellenére Spanyolországban több mint egymillió ember él lakótárssal, az INE szerint, és ez a szám a folyamatos bérleti díj emelkedés miatt egyre növekszik.
A bérleti díjak Spanyolországban kritikus ponton vannak. Még soha nem volt ilyen drága a nagyvárosokban élni.
A legfrissebb hivatalos adatok szerint a négyzetméterenkénti bérleti díj minden fővárosban történelmi csúcsot ért el, az elmúlt tizenkét hónapban több mint 10%-kal emelkedett. Az év végére vonatkozó előrejelzések nem jelentenek javulást.
Egyre több spanyol fejezi ki frusztrációját a elérhetetlennek tűnő ingatlanpiaccal kapcsolatban. Lakást találni igazi odüsszeává vált, és amikor végre megjelenik egy lehetőség, az árak a legtöbbek számára megfizethetetlenek.
„Nehéz megélni a hónap végét”
A lakáskínálat szűkössége, az új építkezések hiánya, a rendkívül magas kereslet és a alig növekvő bérek tökéletes vihart kavartak.
Ebben a helyzetben van José María, 57 éves. Egy egész életen át dolgozott, de most kénytelen lakástársával megosztani a lakását, hogy megéljen.
„Egy másik barátommal osztozom, mert így könnyebb. Egyedül nem tudnám megcsinálni” – mondja a férfi a La Sexta Noticiasnak, utalva arra, hogy a helyzet „lehetetlen”. „Vannak barátaim, akiknek nehéz megélni a hónap végét” – erősíti meg.
A jelenség nem elszigetelt. A MITMA Lakásügyi Megfigyelőközpont adatai szerint az albérletben lakók átlagéletkora alig öt év alatt 62,9%-kal emelkedett.
Ötödük már meghaladta a 40 éves kort, és sokan közülük már a nyugdíjkorhatárhoz közelednek. José Agustín például kilenc éve osztja meg lakását, mert „minden nagyon drága, ezért úgy gondoltuk, hogy keresünk valamit a városon kívül”.
És nem ő az egyetlen. A 73 éves Jorge elmondja, hogy „három másik idős emberrel él együtt”, mert „megfelelő bérleti díjat találni szinte lehetetlen”.
Az ő történeteik a spanyol lakhatási válság új arcát mutatják: az idősekét, akik már nem tudják egyedül fizetni a lakásukat, még akkor sem, ha egész életükben fizették a járulékokat.
Az egekbe szökött bérleti díjak
1200 euró, 1600 euró, 2250 euró havonta… ezeket a számokat lehet találni a nagyvárosi lakások bérbeadásával foglalkozó platformokon.
És ha a keresés a „legolcsóbbakra” koncentrál, akkor 30 vagy 50 négyzetméteres lakások jelennek meg.
A lakhatáshoz való hozzáférés Spanyolország egyik legfontosabb társadalmi és gazdasági problémájává vált.
